BPM (Beam Propagation Method)

A BPM egy numerikus módszer, amelyet fénynyalábok hosszú hullámvezető struktúrákban — mint optikai hullámvezetők, elosztók és irányított csatolók — való terjedésének szimulálására használnak.

Hogyan működik a BPM?

Az FDTD-vel ellentétben, amely a rács minden pontjában megoldja a teljes Maxwell-egyenleteket, a BPM feltételezi, hogy a fény főleg egy irányban terjed (általában a hullámvezető tengelye mentén), és lépésről lépésre kiszámítja a tér profiljának változásait e tengely mentén. Ennek az egyszerűsítésnek köszönhetően a BPM jóval gyorsabb, mint az FDTD hosszú struktúráknál, bár kevésbé pontos erősen visszafelé irányuló vagy rezonáns jelenségeknél.

Alkalmazások

A BPM-et hosszú optikai hullámvezetők, Y-elosztók, irányított csatolók, WDM multiplexerek és keskenyítő (tapered) struktúrák tervezésénél alkalmazzák a szilíciumfotonikában és a szálas rendszerekben.

Kapcsolódó fogalmak

FDTD

Optikai hullámvezető

Módszolver